Családi minta
Életrajza szerint: 1964-ben született Békéscsabán. Gyermekkorát a Békés megyei Csorváson töltötte. 1982-ben kitűnő eredménnyel érettségizett a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán folytatta, ahol 1988-ban „summa cum laude” minősítéssel szerzett diplomát. Másod- éves egyetemi hallgatóként kapcsolódott be a Farmakológiai Intézet tudományos diákköri munkájába, ezen a tanszéken készítette el szakdolgozatát is.
– Magával ragadott a kísérleti munka játékossága, kreatív jellege, amit mind a mai napig élvezetesnek tartok. Több mint két évtizeden keresztül jártam vissza a labora tóriumba még akkor is, amikor már a klinikán dolgoztam. Ennek ellenére mindig is úgy éreztem, gyakorló orvos akarok lenni, betegekkel szeretnék foglalkozni.
A betegellátás iránti vonzalma nem a véletlen műve volt. Édesapja falusi körzeti orvosként, édesanyja gyógyszerészként dolgozott, a betegekkel való szoros kapcsolat a család mindennapjaihoz tartozott. Sohasem számított, hogy egy beteg munkaidőben vagy azon kívül jelentkezett ellátásra, édesapja csak akkor nem volt elérhető, ha nem tartózkodott a településen. Ezért számára is természetes volt, hogy már iskolásként, a maga szintjén részt vállaljon a betegellátásban: ha szülei nem voltak otthon, hívás esetén maga vette fel a betegek adatait.
„Nem láttam benne perspektívát”
A végzést követően két évig a Farmakológiai Intézet szívelektrofiziológiai munka- csoportjában experimentális vizsgálatokat végzett és részt vett a farmakológia oktatásban. 1990-ben az egyetem I. Belgyógyászati Klinikáján kezdte meg gyógyító munkáját. Belgyógyászat, diabetológia, háziorvostan, kardiológia, klinikai farmakológia, lipidológia és hipertonológia területén szerzett szakképesítést.
– A Varró Vince professzor vezette klinikán kezdődött meg a belgyógyászati képzésem. A kardiológiához vonzódtam, ez a szakterület azonban nem tartozott a klinika fő profiljához. A diabetológiának viszont az egykor Hetényi Géza vezette klinikán komoly hagyománya volt. 1993-ban Lonovics János professzor, a klinika új vezetője Várkonyi Tamás barátomat és engem jelölt ki, hogy kezdjünk el diabetológiával foglalkozni.
Most furcsán hangozhat, de Lengyel doktor egyáltalán nem örült a lehetőségnek, sőt, két hét gondolkodási idő után nemet is mondott a felkérésre. Végül a vezetői akarat döntött, így lett diabetológus.
– Nem láttam benne perspektívát. Abban az időben szűk volt a rendelkezésünkre álló terápiás eszköztár, a kutatásokban pedig elsősorban a leíró jelleg dominált. Szerencse, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező főnökünk már akkor látta a diabetológia fejlődésének potenciális irányait.
„Baráti közösségben dolgozhatom”
A kezdeti kétségeket követően hamar megragadta a diabetológia, az élethosszig tartó beteggondozás szépsége, valamint a diabetológiával foglalkozó szakmai közösség összetartó ereje.
Várkonyi Tamás nemcsak kollégája, hanem barátja is. Az egyetem elvégzése óta egészen a mai napig nem egymás mellett, hanem valóban együtt tevékenykednek.
– Nagy adomány, hogy baráti közösségben dolgozhatom. Részben emiatt sem éreztem soha tehernek a munkámat. Jó érzés, hogy látom az értelmét, és további lendületet ad, ha a betegektől is pozitív visszajelzéseket kapok. Az évek során egyre több feladatot kaptam, ezek sorában igazi kikapcsolódásnak számít, amikor a diabétesz-ambulancián a betegeimmel találkozhatok. Mindegyikük önálló egyéniség, más-más világot és más- más élményt jelentenek. Fontos, hogy bele tudjam élni magam a beteg helyzetébe, mert enélkül nem lehet tabuk és feszélyezettség nélküli bensőséges, őszinte kapcsolatot kialakítani. A legjobb érzések közé tartozik, amikor a páciens tényleges partnerként tekint rám.
Valódi szakmai kihívás
Több mint három évtizede dolgozik a klinikán, a sürgősségi belgyógyászati osztály, a diabetológiai szakambulancia és fekvőbeteg-osztály egyik vezetőjeként, majd 2018 óta tanszékvezető egyetemi tanárként. 2022 óta az integrált Belgyógyászati Klinika tanszékvezetője. 2019-től a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ elnöki tisztét is ellátja. 2020 óta az Általános Orvostudományi Kar klinikai dékánhelyettese.
– A diabetológia igazi interdiszciplináris tudomány, ami a nemcsak a belgyógyászat, de a komplett orvostudomány széles spektrumát is felöleli. Diabetológusként tehát az ember nem lehet szakbarbár. Sorolhatnám a szakterületeket a kardiológián, nefrológián, gasztroenterológián, neurológián, szemészeten át, de nem érdemes folytatni a sort, hiszen a diabetológiának szinte mindenhez köze van. Komoly szakmai kihívást jelent a válaszfalak lebontása, a napjainkra szélsőségesen specializálódott medicina reintegrációja. A diabetológia segíthet bennünket abban, hogy teljesebb értékű orvosokká váljunk. Sohasem szabad elfelejtenünk ugyanakkor, hogy ez elsősorban nem rólunk, hanem a betegről szól.
Méltónak kell lenni az elődökhöz
A Magyar Diabetes Társaság 55 éves fennállása óta fontos szakmai-társadalmi szerepet tölt be. Küldetésének tartja a hazai diabetológia fejlesztését. Méltónak kell lenni azokhoz az elődökhöz, akik megalapozták a társaság arculatát, szakmai tekintélyét a betegellátás, a posztgraduális oktatás és a kutatás vonatkozásában egyaránt. A Magyar Diabetes Társaság elnökeként szeretném megőrizni az eddig elért vívmányokat, a társaság működésében biztosítani a folyamatosságot. A mindenkori elnök és a vezetőség felelőssége, hogy továbbra is emelkedő pályán tartsa a társaság komplex működését, ugyanakkor új lendületet is adjon a tevékenységének. Hiszen számos új feladat áll előttünk, mivel fejlődik a technológia, a diagnosztika, a gyógyszeres terápia, bővül a számítástechnikai, telemedicinális lehetőségek tárháza. Ezek folyamatosan formálják a diabéteszgondozást, bővítik az öngondoskodás lehetőségeit, mindez új célok kitűzésére sarkallja a szakembereket. Fontos feladatnak tartom, hogy erősítsük az együttműködést azokkal a szakmai társaságokkal, amelyeknek tevékenységében egyre hangsúlyosabb szerephez jut a diabetológiai vonatkozású szövődmények és társbetegségek kezelése.
Végezetül pár információ Lengyel doktor magánéletéről. Felesége szemész szakorvos, két gyermekük rezidens orvos. Lánya a bőrgyógyász, fia a belgyógyász szakot választotta. A kikapcsolódást a zenehallgatás jelenti a számára.
– Minden műfajt, minden irányzatot szívesen hallgatok, komolyzenében és könnyűzenében egyaránt. A harmóniát éppúgy kedvelem, mint a diszharmóniát. Hol ezt találom pihentetőnek, hol az segíti a kikapcsolódást.
EDUKÁCIÓ
TELJES ÉLET,