Több mint százéves múltra tekint vissza a Magyar Gyermekorvosok Társasága – ez az évszázad nemcsak a szervezet, hanem az egész hazai gyermekgyógyászat fejlődésének is fontos mérföldköve. „Ha a gyógyítás történetét nézzük, száz év talán nem hosszú idő, a gyermekellátásban mégis óriási előrelépés történt” – hangsúlyozta Prof. Dr. Szabó László. A főorvos emlékeztetett arra, hogy míg a felnőtt orvoslás gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, az első modern gyermekgyógyászati szakkönyv csupán a XVIII. században született meg. „A korábbi századokban a gyermek nem volt igazán fontos társadalmi szereplő. A 17–18. században a csecsemőhalandóság elérhette a 30–70 százalékot, egy tízgyermekes családból gyakran csak három-négy gyermek nőtt fel. „Ma már egészen másképp tekintünk a jövő nemzedékére – ez az orvoslásban és a társadalmi gondolkodásban egyaránt hatalmas változás.”
A kongresszus idei központi témája a prevenció, amely Szabó professzor szerint az orvoslás legköltséghatékonyabb eszköze. „Egy kialakult betegséget meggyógyítani sokszor rendkívül drága és hosszadalmas folyamat. Ha viszont időben megelőzzük, egészségesebb társadalmat építhetünk" – hangsúlyozta.
A kongresszuson külön szekció foglalkozik a védőoltások fontosságával, valamint a nem fertőző, de krónikus betegségekkel, amelyek már a gyermekkorban is egyre gyakrabban jelentkeznek – például a primer hipertónia, az érelmeszesedés vagy a 2-es típusú diabétesz. Az életmód – a táplálkozás, az ijesztően mozgásszegény mindennapok – közvetlenül befolyásolja az elmúlt évekig a felnőttkorban jelentkező betegségek kialakulását. Egyértelmű, hogy a felnőttkori krónikus betegségek döntő része gyermekkorban kezdődik, ezért is kell kiemelten foglalkozni a legifjabbakkal – emelte ki a szakember.
Hozzátette: a diagnosztikai technológia fejlődése szintén forradalmi változásokat hozott. A gyermekkardiológia ugrásszerű fejlődését, ahol ma már csecsemőknél is lehetséges beavatkozásmentes, nagyfelbontású képalkotás. „Az MR-, a CT- és a 3D-technológiák révén ma olyan eltéréseket is felismerünk, amelyek korábban csak évekkel később, szövődményekkel együtt váltak láthatóvá. A korai diagnózis megakadályozza a súlyos következményeket – ez az igazi áttörés. A mesterséges intelligenciától szintén sokat várunk, leginkább a nagy adatmennyiség birtokában az összefüggések gyors felismerését, hatékony használatát.”
A konferencia társelnöke beszélt arról, hogy a kongresszus szervezése több mint egyéves előkészítést igényelt. A beküldött absztraktokat tudományos bizottság bírálta el, amelyben a Magyar Gyermekorvosok Társaságának vezetőségi tagjai és kiemelt szaktekintélyek is helyet kaptak. „Naponta tíz-tizenkét órát dolgozom a kongresszus előtti hetekben – de nem tekintem munkának. Inkább hivatásnak és örömnek, hiszen a közös célunk a gyermekgyógyászat fejlődése és a jövő generáció egészsége.”
