Az előző magyar vezérfonal 2018-ban jelent meg. A 2025-ös irányelv célja az elmúlt hét év evidenciáinak ismeretében új ajánlások és javaslatok megfogalmazása volt. Fontos szándék volt, hogy a legfrissebb európai (ESH, ESC) irányelvekkel összhangban, a hazai gyakorlatra adaptálva, jól követhető és egyértelmű vezérfonalat biztosítson a mindennapi betegellátáshoz. Az irányelvet a Magyar Hypertonia Társaság javaslatára és társszerzősége mellett az Egészségügyi Szakmai Kollégium Belgyógyászat, Endokrinológia, Diabétesz és Anyagcsere Betegségek tagozata, a Háziorvostan tagozata és a Kardiológiai tagozata 26 szakemberrel készítette. Az elkészült irányelvet összesen 14 tagozat véleményezte, és a javaslatok elfogadása után összesen 207 evidenciabesorolást és ajánlási osztályt tartalmazó ajánlást fogalmaztak meg. Az ajánlások mögött álló irodalmi hivatkozások száma közel 300.
A magas vérnyomás definíciója és klasszifikációja az ESH ajánlását követi. Az irányelv nagy hangsúlyt fektet a rendelőn kívüli mérésekre (otthoni és ambuláns vérnyomás-monitorozás), amelyek jelentősen hozzájárulnak a diagnosztikához és a szűréshez. E módszerek segítik a klinikai gyakorlatban egyre fontosabb speciális hipertónia-kórformák, így a fehérköpeny- és az álcázott hipertónia felismerését.
A diagnosztika elengedhetetlen része a célszervkárosodások kimutatása, amely nemcsak a rizikóbecslés, hanem a megfelelő terápiás döntések szempontjából is lényeges. A hazai irányelv ezen a területen a legátfogóbb, összesen 13 konkrét ajánlást tartalmaz.
A kezelést indokló vérnyomás-küszöbértékek és a kezelési céltartományok meghatározása az ESH ajánlását követi. A kezelés során a korábbi hazai irányelvhez hasonlóan hangsúlyozza az életmódbeli változtatások fontosságát, beleértve két új ajánlást a sópótló készítmények és a stresszoldó kezelések alkalmazására vonatkozóan.
A gyógyszeres kezelés stratégiájában elsődleges a kezdő kettős fix kombinációs RAS-blokkoló-alapú terápia, kombinációs partnerként kalcium-antagonista vagy tiazid/tiazidszerű diuretikum javasolt. További lépésként – amennyiben a vérnyomásértékek ezt indokolják – a három készítmény fix kombinációs együttes alkalmazása válhat szükségessé. Az irányelv praktikus, könnyen áttekinthető algoritmusokkal segíti az orvosi döntéshozatalt, és egyedülállóan külön foglalkozik a különböző vérnyomáscsökkentő szerek speciális javallataival.
A hazai helyzetre adaptálva jelennek meg az eszközös kezelésre vonatkozó ajánlások. Külön részletes fejezet foglalkozik a hipertónia ellátásáról speciális állapotokban, kiemelten a terápiarezisztens hipertóniával, ahol összesen hét ajánlás és egy jól átlátható algoritmus segíti a szakemberek munkáját. Az irányelv külön foglalkozik a szekunder hipertóniák kérdésével (alvási apnoe, renoparenchymás, renovaszkuláris és endokrin hipertóniák), valamint a különböző társbetegségekben szenvedők – szívelégtelenek, koronáriabetegek, pitvarfibrilláló betegek, szívbillentyű-betegek, érbetegek, krónikus vesebetegek, cukorbetegek, diszlipidémiás és elhízott betegek, hiperurikémiás, illetve tüdőbetegségben (COPD) szenvedők – vérnyomáscsökkentő kezelésének speciális kérdéseivel. Ugyancsak külön fejezet tárgyalja a várandósok, valamint a gyermekkori és serdülőkori hipertóniások kezelését, a hipertóniás vészhelyzeti állapotokat, a perioperatív hipertónia ellátását és új fejezetként a malignus betegség miatt kezelt betegek hipertóniájának speciális kérdéseit.
Mivel a magasvérnyomás-betegség krónikus, folyamatos gondozást igénylő állapot, az irányelv önálló fejezetben foglalkozik az utánkövetésre vonatkozó ajánlásokkal. Pontos útmutatást nyújt a kontrollvizsgálatok gyakoriságáról, tartalmáról és módszereiről, biztosítva a betegellátás biztonságos és hatékony lebonyolítását.
Ez a rövid összefoglaló csak az irányelv fő címszavait ismerteti, de jól érzékelteti, hogy a hazai szakemberek által összeállított vezérfonalra a kollégák biztosan támaszkodhatnak a mindennapi betegellátás során.
Dr. Járai Zoltán
