A Magyar Hypertonia Társaság egy tudományos társaság, amelynek az az elsődleges feladata, hogy a szakemberek – orvosok, szakdolgozók – számára a hipertóniával kapcsolatos ismereteket tolmácsolja. Nem kevésbé fontos feladat, hogy a betegek számára is mérvadó, pontos, hiteles tudást nyújtson a hipertóniáról, annak veszélyeiről, szövődményeiről, ami segít abban, hogy a páciensek is meggyőződjenek a magasvérnyomás-betegség hatékony kezelésének fontosságáról – kezdte beszélgetésünket a Magyar Hypertonia Társaság most leköszönő elnöke, dr. Járai Zoltán címzetes egyetemi tanár, tanszéki csoportvezető, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház profilvezetője, aki 2017-től vezette a tudományos társaságot.
– Az elmúlt nyolc évre visszatekintve mire a legbüszkébb?
– A Magyar Hypertonia Társaság meg tudta őrizni a hagyományosan jó pozícióját, amelyet a társaság előző vezetői, Farsang Csaba, de Châtel Rudolf és Kiss István professzorok irányításával ért el. Büszke vagyok arra, hogy a nagy elődök által megteremtett értékeket, a társaságra jellemző elkötelezettséget és szakmaiságot megtartottuk. A tagság létszáma mára meghaladta az ezer főt, ezzel a legnagyobb hazai orvostársaságok közé kerültünk.
A kor szellemének megfelelően sokat fejlődött a digitális kommunikációnk: megújult a honlapunk, amelyen betegeknek szóló oldal is található, applikációt alkottunk, amely szintén a betegeket segíti a mindennapos vérnyomásmérés során. A COVID-pandémia alatt megszületett telemedicinális javaslatunk mára beépült a mindennapi gyakorlatba.
A MHT rendszeresen ad ki irányelveket. Elnökségem elején, 2018-ban is született egy, s most fogalmazódott meg egy új, amely az egészségügyi kormányzattal egyeztetve a magasvérnyomás-betegség ellátásával kapcsolatos teendőket, tudnivalókat rögzíti.
– Az ABPM (Ambulatory Blood Pressure Monitoring), a 24 órás vérnyomásmérés alkalmazásában is történt előrelépés.
– Az ABPM nálunk még mindig kevéssé használt, a háziorvosi gyakorlatban sajnos nem finanszírozott módszer, holott a nemzetközi irányelvek egyértelműen megfogalmazták jelentőségét. Egy gyógyszergyár támogatásával és együttműködésével sikerült elérnünk, hogy a korábbiaknál sokkal szélesebb körben váltak elérhetővé az eszközök.
Az ambuláns vérnyomás-monitorozás során napközben körülbelül 20 percenként, éjjel 30 percenként történik vérnyomásmérés, ez azt jelenti, hogy napi 70–80 adatot tudunk értékelni. Ez a mennyiség az eseti mérésnél sokkal jobban reprezentálja a beteg vérnyomásának alakulását, miközben kiküszöböli a torzító körülményeket, például a fehérköpeny-jelenséget. Ráadásul a segítségével éjjeli értékeket is kapunk, amelyek szoros kapcsolatban vannak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával, és az éjjeli adatok elemzése felhívhatja a figyelmet az alvási apnoe szindrómára.
A Magyar Hypertonia Társaság szakmai irányításával működő úgynevezett ABPM-regiszter ma már több mint ötvenezer 24 órás monitorozási eredményt tartalmaz. Az etikai engedéllyel végzett vizsgálatunk lehetőséget nyújt arra, hogy megállapítsuk, bizonyos vérnyomásmintázatok milyen összefüggést mutatnak a kockázati tényezőkkel, illetve a szív- és érrendszeri események előfordulásával, valamint hogy milyen jellemzői és kockázati tényezői vannak a hazai hipertóniás betegeknek. A vizsgálatot egyelőre 2034-ig tervezzük folytatni.
Amellett, hogy ez a vizsgálat lehetőséget nyújt elsősorban a háziorvos kollégák számára az ABPM használatára, számos olyan tudományos eredményt is szolgáltat, amelyek nemzetközi kongresszusokon is nagy elismerést kapnak. Hasonló ABPM-regiszter tudtommal csak Spanyolországban működik.
– Magyarországon népbetegségnek számít a magas vérnyomás.
– Átlagos világadat, hogy a felnőtt lakosság egyharmadának magas a vérnyomása, Magyarországon ennél gyakoribb: a felnőtt férfiak körében körülbelül 50, a felnőtt nők körében 40 százalék az arány. Ennek több oka van, a helytelen életmód, a fizikai inaktivitás, a túlsúly mellett például a ránk jellemző túlzott sófogyasztás. Ennek az 50 százaléknak bő kétharmada tud a magas vérnyomásáról, és csak fele jól kezelt beteg.
Tehát sok feladatunk van még. A lakosság felé szűrőprogramokra van szükség, ilyen a májusi vérnyomásmérés hónapja. A megfelelő kezelés érdekében a páciensek mellett a kezelőorvosokat, így a háziorvosokat, belgyógyászokat, valamint a szakdolgozókat is megfelelően kell tájékoztatni, képezni. A magasvérnyomás-betegség krónikus betegség, amely tartós együttműködést kíván mind a beteg, mind az egészségügyi személyzet részéről. A betegeknek el kell fogadniuk, hogy az életmód megváltoztatása mellett nagyon gyakran gyógyszereket is kell tartósan szedni. S mint tudjuk, csak az a gyógyszer hat, amelyet beveszünk.
– Milyen üzenettel együtt adja át a stafétabotot dr. Páll Dénes professzor úrnak, a társaság új elnökének?
– Egy évvel ezelőtt választotta meg Páll Dénes professzor urat a vezetőség az alapszabályunknak megfelelően a társaság leendő elnökének. Nagyon drukkoltam, hogy vállalja el a megbízatást és az ezzel járó felelősséget. Biztos vagyok benne, hogy ami pozitívum jellemzi a Magyar Hypertonia Társaságot, azt folytatni fogja, és lesznek újdonságok is, amelyeket az ő elnöksége alatt fog megvalósítani a társaság. Nagyon sok sikert kívánok neki, és ha a tagság úgy dönt, hogy a vezetőség tagja maradok, mindenben támogatni fogom.
