NAGY KOCKÁZATÚ HYPERTONIÁS BETEGEK TELEMEDICINÁLIS GONDOZÁSÁNAK CÉLVÉRNYOMÁS ELÉRÉST SEGÍTŐ ÉS VÉRNYOMÁSVARIABILITÁST CSÖKKENTŐ HATÁSA
 HIRIHYP_TELEMED MHT/2016-2. A Magyar Hypertonia Társaság kutatási programja. Beavatkozással nem járó, multicentrikus, prospektív, megfigyeléses vizsgálat. ETT-TUKEB engedély: 19537-2/2016/EKU (0560/16).A vizsgálat célja bizonyítani, hogy a nagy rizikójú hypertoniás betegeknél a rendszeres és ellenőrzött otthoni vérnyomásméréssel, valamint koleszterin és vércukor méréssel, az orvos beteg együttműködés új típusú alkalmazásával (szervezett klinikai és telemedicinális távellenőrzés kombinálása) sikeresebben lehet elérni a vérnyomás célértéket, valamint megbízhatóbban tudjuk csökkenteni a vérnyomás ingadozásokat (vérnyomás variabilitás) a hatásos cardiovascularis betegségek megelőzése és a szövődmények kialakulásának kivédése érdekében. Bizonyítani kívánjuk azt is, hogy az orvos és beteg új típusú együttműködése a klinikai gyakorlatban sikeresen megvalósítható.ELŐZMÉNYEKAz otthoni vérnyomásmérés alapvetően fontos a vérnyomás optimális beállításához és a célérték elérés ellenőrzéséhez, ezért a mobiltelefon- és internetalapú kommunikáció is egyre inkább terjed az orvos és betege kapcsolatában. A gyakoribb orvos-beteg kommunikáció, valamint a telemonitoring rendszer használata szignifikánsan növelte a célérték-elérési arányt (1). Az „Éljen 140/90 alatt!” Program „Tudatos Törődés” Alprogramjában, amikor a háziorvosi, szakorvosi gondozás aktívabbá tételével (otthoni vérnyomásmérés, több vizit, szorosabb kommunikációs stratégia) a hypertoniás betegek célérték-elérési arányát 48–58%-ra tudtuk emelni, az átlagos 44%-os eléréssel szemben (2). A Tudatos Törődés Alprogramban a betegeket négy, egymást követő hónapban betegtájékoztató anyagokkal és vérnyomásnaplókkal láttuk el. A vérnyomásnaplókat úgy állítottuk össze, hogy négy hónapon keresztül a „nap, mint napi” („day to day”) közepes időtartamú vérnyomás-variabilitás mérésére is alkalmas volt a módszer (3).
A vérnyomás otthoni mérése és a telemonitoring alkalmazása feltétlenül növelte az antihipertenzív kezelés eredményességét, a beteg adherenciáját és csökkentheti a túlkezelés kockázatát (4). Az otthoni vérnyomásmérés telemedicinális formája a gondozó orvos számára lehetőséget biztosított a sürgősségi szakorvosi konzíliumra, amelyre a nagy vagy nagyon nagy kockázatú hypertoniás betegek esetében feltétlenül szükség is van (5).
A telemedicinális távellenőrzésre a Medistance rendszert (6) alkalmaztuk, mellyel lehetőség volt a vérnyomás, vércukor, koleszterin mérésére, a cardiovascularis rizikó meghatározására (Heart Score), másrészt az orvos beteg kommunikációt folyamatosan tudja biztosítani. A rendszerrel már több éves tapasztalattal rendelkezünk (7-9).
Irodalom1. McManus RJ, Mant J, Bray EP, et al. Telemonitoring and self-management in the control of hypertension (TSMIH2): a randomised controlled trial. Lancet 2010;376:163-72.
2. Kiss I., Pál L., Schanberg Zs., Kékes E: Indikátor adherencia és perzisztencia növelő Alprogram az „Éljen 140/90 alatt” Program 2011-ben. Éljen 140/90 alatt (szerk Kiss I. és Kékes E.) 328-333. oldal. Literatura Med. Budapest, 2015.
3. Kékes E., Paksy A. Kiss I. Otthoni vérnyomásméréssel kapott „day-to-day” vérnyomás-variabilitás értéke a sikeres antihipertenzív kezelés igazolására LAM 2015;25(4–5):189–196.
4. Parati G, Omboni S. Role of home blood pressure telemonitoring in hypertension management: an update. Blood Press Monit 2010;15:285-95.
5. Kiss I., Kékes E. A hypertoniás betegek célvérnyomás-elérési arányának és gondozási minőségének segítése telemedicinális lehetőségek alkalmazásával. Hypertonia és Nephrologia 2012;16(6):243-245.
6. Telenor mHealth Service www.telenor.hu/uzleti-partner/egeszsegugy/medistance
7. Kékes E., Samu A., Szegedi J., Kiss I. Időskori egészséggondozás a telemedicina segítségével. IME 2012, XI. 9. :46-50
8. Kékes E és Kiss I. Vérnyomás-variabilitás mérése és klinikai értéke. Orv. Hetil., 2014, 155(42), 1661–1672.
9. Kékes E., Kiss I.: Vérnyomás variabilitás mérés “visit-to-visit” módszerrel az OPAL vizsgálatban. Hypertonia és Nephrologia 2014; 18 (3-4): 99-102. 
Betegek és módszerA vizsgálatba összesen 100 beteg kerül bevonásra, akik közül 50 beteg az eddigi szokásos gondozási program szerint kerül ellátásra (Nem aktív csoport), míg a másik 50 beteg speciálisan megtervezett gondozás program szerint vesz részt a vizsgálatban (Aktív csoport), melyben az orvos beteg együttműködést a hagyományos rendelői és telemedicinális technikával működő otthoni vérnyomás, vércukor és koleszterin mérésre alapozott ellenőrzés kombinációja oldja meg.
A vizsgálatban a Magyar Hypertonia Társaság 5 Hypertonia Központja vesz részt. Minden Központ 10 nagy rizikójú hypertoniás beteget választ ki a speciális gondozás számára. Kontroll csoportot ugyanezen Központok adatbázisából választanak ki, akik a szokásos gondozási rendszer keretében kerülnek ellenőrzésre. Minden beteg esetében a Magyar Hypertonia Regiszter adatlapja alapján alapadat felvétel történik. Az aktív csoportba tartozó beteg az OMRON speciális vérnyomás-, vércukor- és koleszterinmérő eszközét kapja meg, mely a Medistance távellenőrző rendszerhez csatlakozik (1.sz. és 2.sz. ábra).

1. sz. Ábra: A rendszer a mérési adatokat automatikusan továbbítja a Központokba, illetve a vizsgálatot irányító Központhoz és a témavezetőhöz.

2. sz. Ábra: A projekt működése és kapcsolatrendszere.
A vérnyomás otthoni mérése a nemzetközi előírásoknak megfelelően történik oly módon, hogy alkalmas legyen a vérnyomás variabilitás mérésére (day-to-day módszer) is. Az otthoni mérés ennek megfelelően úgy zajlik, hogy minden hónap első hetében napi kétszeri mérés történik 7 napon keresztül, a másik 3 héten legalább két nap történik otthoni mérés (1. sz. táblázat)

1 sz. Táblázat: A vérnyomás variabilitás mérési módszerei.
A projekt keretében az aktív csoportban a közepes idejű és hosszú idejű BPV mérések történnek. Az aktív csoportban a hét egymást követő napi kétszeri mérés minden hónap első napjaiban történik. A vérnyomás és szívfrekvencia adatok az alábbi formában jelennek meg az irányító Központokban és a Központvezetők computerén, numerikus formában is (3. sz. ábra).

A vizsgálat menetrendjét az aktív és nem aktív csoportban két táblázatban mutatjuk be (2.sz. és 3.sz. táblázat).

2. sz. Táblázat

3. sz. Táblázat
Az elemzés módja- A vizsgálat elsődleges végpontja a célérték elérési aránya (%) az aktív és nem aktív betegcsoportban. A célértékek összehasonlítása az életkor, a nem, továbbá alkalmazott gyógyszerterápia, a concordancia figyelembevételével többváltozós statisztikai módszerekkel történik (ANOVA, logisztikus regresszió).
 
- A terápia eredményességének másik statisztikai jellegű mutatója a vérnyomás „day to day” variabilitásának (variációs koefficiens, szórás) alakulása a vizsgálat különböző időpontjaiban. A betegek egyedi vérnyomás variabilitása mellett elemezzük az aktív és nem aktív csoport interperszonális vérnyomás variabilitását is.
 
- A 12 hónapos követés során észlelt kardiovaszkuláris eseményeknek a két vizsgálati csoportban bekövetkezett gyakoriságát kumulatív incidenciával jellemezzük.
 
Az egy éves vizsgálat 2017. júniusában fejeződik be.
A kutatásban résztvevőkIrányító témavezető: Prof. Dr. Kiss István
A résztvevő Hypertonia Központok vezetői: Dr. Szegedi János (Nyíregyháza), Dr. Poór Ferenc-Dr. Várallyai Zoltán (Mosonmagyaróvár), Dr. Ádám Ágnes (Budapest), Dr. Matoltsy András (Nagykanizsa), Dr. Herczeg Béla (Szolnok).
Medistance Központ: Fodor Erika
Projekt Irányító Központ: Prof. Dr. Kékes Ede és Kövér Edit
Biostatisztikus: Dr. Paksy András