Magyar Hypertonia Társaság

Új állomáshoz érkezett a mozgalom.
A 2009-es évben felmérést készítettünk kezelt hypertoniás betegeinkről. Vizsgáltuk , hogy milyen társbetegségek csatlakoznak a hypertoniához, milyen a háziorvosok, kezelőorvosok célvérnyomás törekvései, mennyire alkalmaznak kombinált antihypertenziv kezelést.

A 2009 őszi "Tudatos Törődés" előadás sorozatunk a stroke előtérbe helyezésével, pozitív visszhangra talált a rendezvényeken részt vett orvosok körében.
Üzenetünk az volt, hogy bár a felmérésünk szerint a célvérnyomás értékek kitűzése helyesen megtörténik, a kezelő orvosoknak továbbra is tudatosan figyelniük kell a betegek gondozására azért, hogy eredményesebb legyen a gyógyító munkájuk. Annak érdekében, hogy nyomatékosabbá tegyük és emocionálisan megerősítsük üzenetünket, a hipertónia legféltebb szövődménye, a stroke köré építettük kommunikációnkat. Ennek gyakorlati megvalósítását 2010-ben kívánjuk megoldani. 2010. február 18-án indítottuk új programunkat a Tudatos Törődés gyakorlati megoldása érdekében.

A kommunikáció középpontjában a beteg, a hipertónia és a stroke áll. Ehhez egymásra épülő betegoktató anyagokat nyújtunk az orvosoknak, illetve bevonjuk az orvosok mellett dolgozó asszisztenseket is az intervenciós folyamatba. A betegtájékoztató eszközök koncepciózusan egymásra épülnek:

• 1. Rendelői plakát, látja a beteg, felkelti érdeklődését, mellette megtalálja és kitölti a
• 2. Stroke kockázatbecslő és tájékoztatót, ezzel bemegy a doktorhoz akinél ott van az orvos munkáját segítő
• 3. Betegedukációs orvosi mappa a benne lévő
• 4. Betegtájékoztatókkal és RR naplóval melyet oda tud adni a betegnek miután megbeszélték a szövődmény, stroke, terápia, tennivaló kérdéseket.

A mozgalom új eredményeiről >>

(???A 2009. év eredményei- a „Törődés Napja” Programsorozat Medicus Anonymus 2010???)

A MHT munkacsoportja retrospektív és prospektív vizsgálatot indított az Arteriográffal (TensioMed Kft.) mért érfali merevség kockázat előrejelző értékének tanulmányozására közepes szív- és érrendszeri kockázatú egyénekben. A vizsgálat célja azarteriográffal végzett érfali merevség mérési eredmények (pulzushullám terjedési sebesség, augmentációs index) magyarországi adatbázisának létrehozása (retrospektív-prospektív adatgyűjtéssel), illetve a mért érfali merevség kardiovaszkuláris kockázatértékének kimutatása és gyakorlati alkalmazása (prospektív vizsgálat).

Az első fázisban több, mint 10.000 beteg adatait gyűjtöttük össze. Ebben a retrospectiv fázisban most elemezzük az arteriográf által nyújtott paraméterek kapcsolatát a túléléssel. Egyúttal megvizsgáljuk, hogy az egyes korcsoportokban milyen változások érvényesülnek a kor, a nem és a vérnyomás összefüggésében.

További adatok:
Kiss István, Kékes Ede: Az érfali tágulékonyság kardiovaszkuláris kockázatértékének retrospektív és prospektív vizsgálata közepes szív- és érrendszeri kockázattal rendelkező egyénekben (MHT ÉR-EPI Program)