Mit kell tudnunk az emlőrákról?
Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Élete során minden 10-11 nő közül egynél alakul ki, és mivel senki nem tudja megmondani előre, hogy ki lesz az az egy, az emlőrák a nők körében egyik legrettegettebb betegség.
Az emlőrákok túlnyomó többsége 50 évnél idősebb nőkben, a havi vérzés abbamaradása utáni életkorban fordul elő, bár előfordulhat az ún. menopauza előtti életkorban is. Kifejlődésének kezdetén nem okoz tüneteket és panaszokat. Később szokatlan csomó képződik az emlőben, amit az asszonyok előbb-utóbb - a saját emlőjükkel jó ismeretségben lévő, önvizsgálatot rendszeresen gyakorló asszonyok előbb! - maguk is észrevesznek, és orvoshoz fordulnak. A gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel és kezdik el kezelni.
Az emlőrák korai felismerése érdekében maguk a nők tehetnek legtöbbet. Ebben segíti őket. ha részt vesznek a felkínált szűrővizsgálaton.
Mi az emlőszűrés?
Az emlőrákot hagyományosan, de még ma sem kivételesen, az emlőkben tapintott csomók miatt orvoshoz forduló asszonyok szakorvosi vizsgálata útján diagnosztizálják. Az így felismert emlőrákok jelentős része már előrehaladott, esetleg már áttéteket is ad a környéki, vagy a távolabbi nyirokcsomókba, esetleg más szervekbe is. Ezekben az előrehaladott esetekben még a szakszerű és korszerű kezelés alkalmazása mellett is kedvezőtlenek az életkilátások.
Az emlőszűrés azoknak az asszonyoknak a rendszeresen kétévenként - megismételt vizsgálata, akiknek ugyan nincsenek emlőrákra utaló tüneteik és panaszaik, ámde életkoruk miatt ki vannak téve az emlőrák kifejlődése kockázatának. Ez a kockázat a 45 és 65 év közötti életkorban a legnagyobb. A szűrés célja a kifejlődés kezdeti szakában lévő, korai, kicsi, még nem is tapintható csomók felkutatása. Ha a szűrés eredménye negatív, az asszonyok megnyugodhatnak, mert nagy valószínűséggel nem fenyegeti őket az emlőrák veszélye. Ha a szűrés eredménye pozitív, azaz kicsi, még nem is tapintható csomót talál, és ezeket szakszerűen kezelik, minden esély megvan a teljes gyógyulásra.
Az emlőszűréssel felismert korai, még a kifejlődőben lévő emlőrák mielőbbi felismerése és kezelése életmentő lehet!
Az emlő-szűrővizsgálat módszerei:
mammográfia és tapintásos emlővizsgálat
A mammográfiás vizsgálat a ma rendelkezésünkre álló leghatásosabb szűrővizsgálati módszer, mert az olyan parányi méretű daganatot is észreveszi, amely még túl kicsi ahhoz, hogy akár a vizsgált asszony, akár a szakorvos tapintással érzékelje. Mammográfia az emlők röntgenvizsgálata. Olyan bizonyítottan hatásos vizsgáló módszer, amely képet tud alkotni az emlő állományában rejtetten fejlődő kicsi, akár 5 mm átmérőjű korai rákról is.
Az emlők szakszerű áttapintása gyakorlott szakszemélyzet által (az ún. fizikális emlővizsgálat) alkalmas ugyan a viszonylag kisebb, de már nem kicsi emlőrákok kimutatására, de a szűrés tulajdonképpeni céljának elérésére: a még nem tapintható emlőbeli csomók észrevételére nem képes. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy tapintással negatív �szűrővizsgálat� esetleg alaptalan biztonságérzetet ad a vizsgált asszony számára, mert a kicsi, még nem tapintható daganat észrevétlen marad, és zavartalanul tovább növekszik az emlőben.A tapintásos emlővizsgálat ezért önmagában nem fogadható el szűrővizsgálati módszernek.
A szakorvosok tapasztalata az, hogy a legmegbízhatóbb szűrővizsgálati módszer a mammográfiás vizsgálat, kiegészítve a tapintásos emlővizsgálattal.
Mennyire megbízható módszer a mammográfia?
A szűrővizsgálati módszerekkel szemben támasztott követelmény az, hogy
A mammográfiás emlőszűrés célja az, hogy kimutassa a kicsi, még nem is tapintható rákos csomót; ez olyan, mintha �tűt keresnénk a szalmakazalban�. Ennek ellenére, a mammográfiás vizsgálat, mint szűrővizsgálati módszer, kellően érzékeny és fajlagos: érzékenysége a tapintásos emlővizsgálattal kombinálva � szakirodalmi adatok szerint � mintegy 91-97%, azaz 100 esetből 91-97 esetben ismeri fel az emlőben lévő rákos csomót, fajlagossága pedig 87-97% közötti, azaz pozitív eredményt ad akkor is, amikor az emlőben látott elváltozás a további tisztázó vizsgálatokkal negatívnak, azaz nem rákosnak bizonyul.
Az adatok tehát arra mutatnak, hogy - mint bármely más vizsgálati módszer - a mammográfia sem mentes a tévedések lehetőségétől. Kétirányú tévedés fordulhat elő. Az egyik a tévesen negatív, a másik a tévesen pozitív szűrővizsgálati lelet. Mindkettőnek vannak következményei. A tévesen negatív szűrővizsgálati lelet alaptalan biztonságérzetet ad, és késlelteti a diagnózis felállítását és a kezelés megkezdését. A tévesen pozitív lelet a vizsgált személyt, ha csak átmenetileg is, az egészséges asszonyban aggodalmat, betegségtudatot kelt. A vizsgálóknak minden el kell követni azért, hogy a tévedéseket a minimumra csökkentsék.
A szűrővizsgálati módszer korlátaival a vizsgált személyeknek is tudatában kell lenniünk, de azzal is, hogy korlátai dacára, vagy éppen azokkal együtt, korunkban az emlőrák korai felfedezésének leghatásosabb eszköze bizonyítottan a mammográfiás szűrővizsgálat.
Kik vegyenek részt a szűrővizsgálaton?
A mammográfiás szűrővizsgálaton a 45 és 64 év közötti tünet- és panaszmentes asszonyok vegyenek részt. Az emlőrák előfordulása ugyanis ebben a korban a leggyakoribb. Egy másik ok, amiért a szűrés csak erre a korcsoportra korlátozódik az, hogy ezideig csak ebben az életkorban végzett szűrővizsgálatok hatásosságát támasztják alá tudományos bizonyítékok. A szűrővizsgálat hatásosságának a bizonyítéka: a halálos kimenetelű emlőrákok számának jelentős csökkenése.
A még a menopauza előtti korban lévő nők szűrővizsgálatának hasznossága még bizonyításra szorul; a fiatalabb nők esetében a mammográfiás szűrővizsgálat eredményességét valószínűleg az korlátozza, hogy a még hormonhatások alatt álló ?működő� emlő állománya sokkal tömöttebb, mint később, a rendszeres havi vérzés abbamaradása után, ezért a röntgenvizsgálat nem képes észrevenni a kicsi, még nem tapintható csomókat.
Fontos! Akárhány éves, ha az emlőiben bármi rendellenességet észrevesz, ne várjon a szűrővizsgálatra, hanem késedelem nélkül forduljon orvoshoz!
Hogyan épül fel a lakossági emlőszűrés rendszere?
Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 2,8 millióra tehető a 45-65 év közötti, tehát a rendszeresen kétévente ismételt emlőszűrő vizsgálatra igényt tartó nők száma. Ez azt jelenti, hogy ha - a nemzetközi tapasztalatok alapján feltételezve a rászoruló nők legalább 60%-a vesz részt szűrővizsgálaton. Az egészségügyi ellátórendszernek évente mintegy 500.000 mammográfiás szűrővizsgálat elvégzésére képes technikai és szakmai rendszert, azaz korszerű mammográfiás készülékkel és az azok működtetéséhez megkívánt, szakszemélyzettel ellátott Szűrőállomásokat kell létrehoznia és működtetnie, a megkívánt vizsgálati és kezelési héttér biztosítása mellett. Ez a szűrővizsgálati rendszer illeszkedik az egészségügyi ellátórendszerbe, és túlnyomóan a járóbeteg-szakellátás keretében működik.
Az egészségügyi miniszter a népegészségügyi méretű onkológiai szűrővizsgálatok országos szintű bevezetésének és működtetésének irányításával az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) bízta meg, amely a feladatot a megyei ÁNTSZ Intézetek bevonásával látja el. A feladatok összehangolására országos szűrési koordinátort, valamint megyei szűrési koordinátorokat nevezett ki. A személyes meghíváson, szükség esetén visszahíváson, és betegkövetésen alapuló rendszer működtetése céljából a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok figyelembe vételével országos és területi szűrési nyilvántartásokat hozott létre és működtet, amely szűrővizsgálatra meghívandók személyek listáját, a megjelenteket és a meg nem jelentek listáját kezeli.
A szakmai feladat elvégzése alkalmas mammográfiás Szűrőállomásokat és munkacsoportokat a megkívánt szakmai és műszaki feltételek elbírálása alapján az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvános pályázat útján választotta ki. Valamennyi Szűrőállomás rendelkezik a szakmailag megkívánt diagnosztikai és gyógykezelési intézeti hátérrel. Egy-egy Szűrőállomás meghatározott közigazgatási egység/terület ellátására vállalt kötelezettséget.
A lakossági szűrővizsgálatok jelenlegi rendszere
2001. novembertől az ország területén 32
mammográfiás szűrőállomás működik. A Szűrőállomások címe és telefonszáma,
valamint a területi ÁNTSZ Intézetek keretében tevékenykedő
szűrési koordinátorok címét és telefonszámát hamarosan mellékeljük.
Hogyan zajlik az emlőszűrés?
Személyes meghívás
Minden 45-65 év közötti asszony kétévente egyszer személyes, nevére címzett meghívólevél útján meghívást kap a mammográfiás szűrővizsgálatra. A meghívólevélben a szűrés szervezői pontosan értesítik arról, hogy hol és mikor számítanak a meghívott megjelenésére. A meghívólevélben megadott időpontot, vagy időpontokat a felesleges és kényelmetlen várakozás elkerülése érdekében érdemes betartani. A megadott időpont a meghívott asszonynak nem felel meg, lehetősége van telefonálni a Szűrőállomásra, és az adminisztrátorral új, megfelelő időpontot egyeztetni.
Adatfelvétel és kikérdezés
A meghívott asszonyt a Szűrőállomás recepciójában szakképzett adminisztrátor fogadja, aki a személyi adatokon kívül néhány kérdést tesz fel, például:
Voltak-e, vagy vannak-e emlő-panaszai?
Volt-e a családjában valakinek (édesanyjának, nővérének, nagynénjének)
emlő-betegsége?
Vett-e már részt mammográfiás szűrővizsgálaton?
Tudja-e, hogyan zajlik a szűrővizsgálat? stb.
A szűrővizsgálat
A vizsgáló helységben a vizsgált asszony derékon felül levetkőzik. Először a vizsgálatot végző szakképzett szakasszisztens tapintásos emlővizsgálatot végez. Ezután az asszony a mammográfiás készülék elé áll. A vizsgáló először az egyik, majd a másik oldali emlőt a készülék plexiüvegből készült emlőtartó lapjára helyezi, majd egy másik plexiüveg-lapot helyez fölé. A két lap segítségével a melleket kissé összenyomja, majd mindkét emlőről 2-2 röntgenfelvételt készít. Az emlők ellapítása kissé kellemetlen. de nem fájdalmas; azért van rá szükség, hogy a röntgenfelvételen az emlőkről egyenletesen éles, tiszta kép jelenjen meg. Mindez legfeljebb 2-3 perc alatt lezajlik.
A szűrővizsgálat eredménye
Negatív eredmény
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden 100 mammográfiás szűrővizsgálatból 90 negatív eredménnyel végződik, azaz az a röntgenfelvételeken az életkornak megfelelő emlőszerkezet ábrázolódik ki, és semmiféle kóros eltérés sem látható. A szűrővizsgálat negatív eredményéről az asszonyokat a Szűrőállomás 2 héten belül értesíti. A vizsgálat eredményéről értesítik a vizsgált asszony háziorvosát is Ezekben az esetekben semmi további tennivaló nincs. A vizsgált asszonyt 2 év múlva újabb szűrővizsgálatra fogják behívni, ám figyelmeztetik, hogy ha időközben az emlőiben bármi szokatlant, vagy rendellenese észlel, forduljon orvoshoz.
Nem-negatív eredmény
Az emlő minden apró rendellenességét precízen észlelő mammográfiás készülék minden 100 vizsgálatból mintegy 10 rendellenességet szűr ki. Ezekben az esetekben az asszonyokat a Szűrőállomás további vizsgálatra hívja vissza.
A visszahívás ijedséget szokott okozni, és
aggodalmat ébreszteni a visszahívott asszonyokban és családjukban. A rákgyanú
tisztázása néhány napot vesz igénybe. A Szűrőállomások mellett működő
diagnosztikai részlegekben dolgozók tudják ezt, és igyekeznek a
bizonytalansággal váró várakozási periódusokat minél inkább lerövidíteni.
A mammográfiás vizsgálat alapján nem-negatív esetek további vizsgálata
A kiegészítő vizsgálatok célja az, hogy a rendellenességet, esetleg a rosszindulatú emlőbetegség felmerült gyanúját megerősítsék, vagy kizárják.
A kivizsgálás több lépésből áll:
E vizsgálatokkal már az esetek többségében sikerül kizárni a talált csomó rosszindulatú természetét. A végleges tisztázáshoz azonban szükség lehet a talált csomó
Hangsúlyozni kell, hogy az utolsó szót, az emlőrák diagnózisát, csakis a szövettani vizsgálat mondhatja ki!
Fontos tudni, hogy a nem-negatív mammográfiás lelet nem jelent pozitív eredményt!
A további vizsgálatra visszahívott asszonyoknak nincs okuk az ijedtségre, mert a kiszűrt rendellenességeknek mintegy a fele a további vizsgálatok folyamán nem rosszindulatú, hanem banális elváltozásnak szokott bizonyulni, és az elvégzett 100 szűrővizsgálatból nem több mint 3-4 olyan eset fordul elő, amely további orvosi kezelést igényel.
Mi történik, ha a kivizsgálás emlőrákot igazol?
Ha a legrosszabb esetben - 1000 szűrővizsgálatból mintegy 3-4 esetben - a nem-negatív szűrővizsgálati eredményt követően végzett kivizsgálás emlőrák lehetőségét veti fel, és az emlőrák diagnózisát a szövettani vizsgálat bizonyítja, az asszony kórházi kezelésre szorul.
A korszerű kezelés komplex, azaz háromféle kezelési mód kombinációjából áll: sebészeti beavatkozás, sugárkezelés és gyógyszeres kezelés (kemoterápia). A kezelés mikéntjét az emlődaganat nagysága, szövettani szerkezete, és a környéki nyirokcsomók állapota alapján határozzák meg.
A sebészeti kezelés korábban egyet jelentett az egész emlő eltávolításával. A szűrővizsgálatok elterjedésének köszönhetően ez ma már nem így van. A szűréssel felfedezett emlőrákok többsége ugyanis kisméretű, és olyan korai, hogy még a legközelebbi nyirokcsomókba sem terjedt át. Az emlőt csonkoló radikális műtét helyett ezért egyre inkább elegendő konzerváló, azaz az emlőt megtartó műtétet végezi: csak a daganatos csomót tartalmazó emlőrészlet, legfeljebb az azonos oldali hónalji nyirokcsomókat távolítják el. A sebészi kezelést a daganat helyének besugárzásával, esetleg gyógyszeres kezeléssel teszik teljessé. Ilyen módon a korai emlőrák jó eredménnyel gyógyítható.
Mondani is felesleges, hogy az emlőmegtartó műtét nemcsak egyszerűen kozmetikus megoldás, hanem minden tekintetben biztosítja az operált asszony jó életminőségét.
(Az emlőrák miatt operált asszonyok életminőségéről szólva meg kell említeni, hogy ma már olyan plasztikai sebészeti eljárások váltak gyakorlattá, hogy még az esetleges radikálisabb emlőműtétek esetén is az emlők csaknem eredeti formája helyreállítható. Az emlő-protézisek választéka is kibővült.)
A családorvosok feladatai az emlőszűrésben
Az alapellátás szakszemélyzetének jelentős adminisztratív és egészségnevelői feladatai vannak az egészségügyi ellátórendszer által szervezett a szűrés működtetésében. Ennek érdekében elvárható tőlük, hogy
Az emlőszűrés jó minőségének biztosítása
Az emlőszűréstől is minden más orvosi tevékenységhez hasonlóan joggal elvárható, csak hasznot hajtson, kárt lehetőleg ne okozzon. Ezt kívánja meg mind a vizsgált asszonyok, mind egészségügyi ellátórendszer érdeke. A magas szakmai színvonalú, etikus és gazdaságos működés érdekében a lakosságszűrés végrehajtásáért országosan felelős Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezett minőségbiztosítási programot működtet, amelynek az eszköze a folyamatos és időszakos minőségellenőrzés.
A minőségellenőrzés az emlőszűrés összetett folyamatának minden mozzanatára kiterjed. Figyelemmel van a meghívott asszonyok részvételét előmozdító adminisztratív tevékenységekre, a mammográfiás vizsgálat technikai színvonalára, a mammográfiás lelet kiértékelésének és a diagnosztikai eljárások pontosságára, a korszerű kezelés biztosítására. Útmutatókat, szakmai protokollokatdolgoz ki, amelyben meghatározza az egyes munkafázisokban követendő eljárásokat, szakmai elvárásokat (standardokat), és olyan számszerű mutatókat (indikátorokat) alkalmaz, amelyekkel a tevékenységek minősége mintegy mérhető. Elvárja, hogy minden Szűrőállomás maga is rendszeresen végezzen belső minőségellenőrzést. A külső minőségellenőrzést országos hatáskörű szakmai felügyeleti rendszer végzi, amely a szűrőállomások adatainak értékelése alapján időről-időre elbírálja, hogy működésük szakmai színvonala megfelel-e a követelményeknek.
A minőségbiztosítás fontos eleme a szakemberek képzése és továbbképzése.
A minőségbiztosítást szolgálja az a gyakorlat is, hogy az ÁNTSZ rendszeresen kiértékelő munkaértekezletekre hívja össze a szűrőtevékenységben résztvevő szakembereket: szakorvosokat és szakasszisztenseket. Szorgalmazza továbbá a különböző szakmák képviselőinek együttműködését: azt, hogy minden Szűrőállomás keretében emlőbizottság működjék, amelynek résztvevői röntgen-szakorvosok, citológusok, patológusok, sebészek és onkológusok együttesen értékelik tevékenységüket, és az egyes esetekben együtt döntenek a kezelés előtti és utáni tennivalókról.
Mennyibe kerül az emlőszűrés?
A szűrővizsgálat a résztvevő asszonyok számára ingyenes.
Az emlőszűrés rendszerének működési költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi kormányzat Egészségbiztosítási Alapja fedezi.
Ismerd meg emlőidet! : az emlők önvizsgálata
Általános tapasztalat, hogy mindmáig leginkább az asszonyok saját maguk ismerik fel saját emlőjükben akár a jóindulatú, akár rosszindulatú, de mindenképpen orvosi figyelmet érdemlő csomókat. Erre a tényre alapozva tanítják az emlők önvizsgálatát lányoknak és asszonyoknak. Az emlők önvizsgálatának hasznát mutatja, hogy az önvizsgálatot rendszeresen gyakorló nők között a 2 cm-nél nagyobb, elhanyagolódott rák előfordulása sokkal ritkább, mint az átlag népességben. Jóllehet ez nem elhanyagolható eredmény, tudni kell, hogy bár nevezik önszűrésnek is az emlők önvizsgálata önmagában nem szűrővizsgálati módozat, hiszen az emlők szűrővizsgálatának célja a még nem is tapintható csomók megtalálása az emlőkben. Erre pedig csak a mammográfiás vizsgálat képes, ezért az önvizsgálat a szűrővizsgálaton való részvételt nem teszi feleslegessé!
Az önvizsgálat célja nem csak a rák keresése az emlőkben! Ha így volna, fiatal lányok esetében akiket még nem fenyeget az emlőrák a rák keresése az emlőkben önvizsgálattal több kárt okozna, mint hasznot. Az alaptalan aggodalmat el kell kerülni! Az önvizsgálat pozitív üzenete az, hogy Ismerd meg emlőidet!, azaz, ki-ki ismerje saját emlőjének alakját, tapintatát, változásait a menstruációs ciklikus folyamán, valamint az életkorral. és ha a megszokottól eltérőt észlel, akkor forduljon orvoshoz.
Az emlők önvizsgálatát rendszeresen és módszeresen kell végezni.
Az emlők önvizsgálatának a műfogásai
Ha a mellében szokatlan csomót, vagy a bőr megvastagodását észleli, vagy ha a bimbó váladékozik, forduljon orvoshoz.