Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy áttekintést adjunk a rehabilitációs osztályokra felvett diszfágiás betegek jellemzőiről, valamint bemutassuk az intézmény diszfágiaellátási protokollját. Másodlagos célunk, hogy elemezzük a különböző etiológiai háttérrel rendelkező páciensek nyelési teljesítményét, az összefüggést a neglekt jelenléte és a nyelési funkciók között, illetve a kezdeti funkcionális állapot és a fiberoszkópos nyelésvizsgálat eredményei között. Betegek és módszerek: Retrospektív vizsgálatunkban 52 páciens FEES (Fiberoptic Endoscopic Evaluation of Swallowing – fiberoszkópos funkcionális nyelésvizsgálat) eredményeit elemeztük, akiket 2024. május és 2025. május között vettek fel a Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Klinikájára. Az adatokat a kórlapból és a logopédiai dokumentációból gyűjtöttük. A betegek átlagéletkora 60,1 (SD=15,1 év) volt, 63,6%-ban gerincvelősérülés, 21,2%-ban stroke, 15,2%-ban más központi idegrendszeri károsodás miatt kerültek rehabilitációra. A felvételt követően FEES-vizsgálat, a GUSS-H (Gugging Swallowing Screen Hungarian), PAS (Penetration-Aspiration Scale) tesztek felvétele történt, illetve a FIM (Functional Independence Measure – funkcionális függetlenségi skála) értékeit gyűjtöttük össze. A FOIS (Functional Oral Intake Scale) eredményeit FEES előtt és FEES után is rögzítettük. Eredmények: A felvételkor végzett GUSS-H átlagpontszáma 11,25 (SD=4,8) volt, preorális diszfunkciót a páciensek 17,3%-ánál regisztráltunk. A kezdettől eltelt idő átlagosan 64,7 nap volt. Az osztályra felvétel és a FEES-vizsgálat között eltelt idő átlagosan 13,12 (SD=12,32) nap volt. A rehabilitáció során a FOIS skála értékei javultak (3,69-ról 4,15-re), a PAS átlaga 2,75 lett. A betegek 61,5%-a közepes aspirációs kockázatot mutatott. A GUSS-H- és a PAS-értékek között szignifikáns pozitív korrelációt (r=0,624; p<0,01), míg a FOIS és PAS között negatív összefüggést (r=-0,561; p<0,001) találtunk. A neglekt jelenléte nem járt szignifikáns eltéréssel sem a GUSS-H-, sem a FOIS-értékekben. Következtetés: Eredményeink megerősítik, hogy a rehabilitációra kerülő diszfágiás betegek aspirációs kockázata különböző, leggyakrabban közepes mértékű. A klinikai szűrések eredményei az eszközös vizsgálatokkal jól korreláltak, az étrendi módosítási javaslatokat a FEES-vizsgálat megerősítette. Véleményünk szerint a FEES-vizsgálatok nélkülözhetetlenek a betegek rehabilitációja során. Noha a neglekt nem mutatott szignifikáns hatást az aspirációs kockázatra, a hosszú távú nyelési rehabilitáció és terápiatervezés szempontjából további kutatások indokoltak.

Objective: The aim of our study is to provide an overview of the characteristics of dysphagic patients admitted to rehabilitation wards, as well as to present the institution’s dysphagia management protocol. As a secondary objective, we seek to analyze the swallowing performance of patients with different etiological backgrounds, the relationship between the presence of neglect and swallowing functions, and the association between initial functional status and the results of fiberoptic endoscopic evaluation of swallowing. Patients and methods: In our retrospective study, we analyzed the results of FEES (Fiberoptic Endoscopic Evaluation of Swallowing) in 52 patients who were admitted to the Rehabilitation Clinic of Semmelweis University between May 2024 and May 2025. Data were collected from the patients’ medical records and speech therapy documentation. The mean age of the patients was 60.1 years (SD=15.1); 63.6% were admitted for spinal cord injury, 21.2% for stroke, and 15.2% for central nervous system damage. Upon admission, FEES examination was performed, as well as the GUSS-H (Gugging Swallowing Screen Hungarian) and PAS (Penetration-Aspiration Scale) tests; in addition, values for the FIM (Functional Independence Measure) were collected. The FOIS (Functional Oral Intake Scale) results were recorded both before and after the FEES examination. Results: At admission, the average GUSS-H score was 11.25 (SD=4.8), and pre-oral dysfunction was registered in 17.3% of patients. The average time elapsed since onset was 64.7 days. The average time between ward admission and the FEES examination was 13.12 days (SD=12.32). During rehabilitation, FOIS scale values improved (from 3.69 to 4.15), and the mean PAS score was 2.75. Moderate aspiration risk was observed in 61.5% of patients. There was a significant positive correlation between GUSS-H and PAS scores (r=0.624; p<0.01), while a negative association was found between FOIS and PAS (r=-0.561; p<0.001). The presence of neglect was not associated with significant differences in either GUSS-H or FOIS values. Conclusion: Our results confirm that the aspiration risk among dysphagic patients undergoing rehabilitation is variable, most commonly moderate. The results of clinical screenings correlated well with those of instrumental assessments, and the dietary modification recommendations were supported by the FEES examination. In our opinion, FEES examinations are indispensable during patient rehabilitation. Although neglect did not show a significant effect on aspiration risk, further research is warranted regarding it’s impact on long-term swallowing rehabilitation and therapy planning.