Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)
a Magyar Onkológusok Társaságával együttműködve
Lakossági szűrővizsgálatok
A lakossági szűrővizsgálatok kiterjesztése:
az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010 egyik célkitűzése
A 2001-ben a Magyar Köztársaság Kormánya által jóváhagyott népegészségügyi program 12. fejezete a lakossági szűrővizsgálatok kialakítását és kiterjesztését tűzi ki célul. Ennek keretében az egészségügyi kormányzat olyan intézkedéseket léptetett hatályba, amelyek eredményeképpen a korszerű szűrővizsgálatok lehetősége elérhetővé válik az életkor alapján leginkább veszélyeztetett népesség számára, és biztosítja a szűrővizsgálattal felfedezett betegek kivizsgálásához és kezeléséhez szükséges hátteret is az egészségügyi ellátórendszer keretein belül. Ezektől az intézkedésektől a leggyakoribb, a népesség egészségi állapotát leginkább meghatározó betegségek: a szív- és érrendszer betegségei, valamint a daganatos betegségek által okozott halálozás csökkentése várható. (A célprogram egészének, és részleteinek leírása az Egészségügyi Közlöny LI. évf. 16. szám 2293-2295 oldalán olvasható.)
A népegészségügyi program intézkedései az orvostudomány mai állásán alapulnak. Onkológiai vonatkozásai itt olvashatók. A szív- és érrendszer betegségeit a kialakulásukban fő szerepet játszó magas vérnyomás szűrése és gondozása útján kívánja megfékezni; ez a feladat a háziorvosi tevékenység körében oldható meg. A szájüregi daganatok korai felismerése a fogorvosok feladata. A célbetegségek között három olyan daganatos megbetegedés szerepel, amelyek korai felismerése érdekében indokolt az e betegségek veszélyének leginkább kitett személyek név szerinti behívásán alapuló szervezett lakossági szűrőprogramot működtetni. Ezek a következők:
a 45 és 65 év közötti nők mammográfiás vizsgálata,
a 25 és 65 év közötti nők sejtvizsgálattal (citológia) egybekötött nőgyógyászati vizsgálata,
az 50-70 év közötti férfiak és nők számára a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján
Szervezett lakosságszűrés:
miben különbözik a hagyományos szűréstől?
Mi a szűrés célja?
A szűrés egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyek vizsgálatát jelenti, amelynek az a célja, hogy egyszerűen elvégezhető, a vizsgált személy számára kellemetlenséget nem okozó, alkalmas módszer segítségével kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket.
Mi a szűrés haszna?
Ha a szűrővizsgálat eredménye negatív, a vizsgált személy megnyugodhat. Ha az eredmény pozitív, a szűrővizsgálat időben előbbre hozza a diagnózist és a kezelést. Az időnyerés nagyobb esélyt ad a súlyosabb következmények elkerülésére, vagy a teljes gyógyulásra, mintha a beteg a tünetek és panaszok megjelenése miatt fordult volna orvoshoz.
Alkalomszerű és szervezett szűrés
A szűrés (nemcsak a tüdőszűrés!) nem új keletű orvosi tevékenység. Az alakalomszerű, azaz más célból végzett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó, vagy egyes munkahelyeken kezdeményezett, esetleg a spontán részvételre épülő kampány-szerű rákszűrés, például, évtizedek óta meghonosodott a hazai gyakorlatban is. Ennek a gyakorlatnak az a gyengéje, hogy egyesek azok, akiknek szokásává lett a szűrésre járás szükségtelen gyakorisággal részesülnek szűrővizsgálatban, míg a lakosság nagyobb, és a tapasztalat szerint rászorultabb hányada pedig sohasem. Ez az oka annak, hogy az eredmények nem mutatkoznak a népesség egészségi állapotában.
A szervezett szűrés népegészségügyi méretű, azaz nagy lakosságcsoportokra kiterjedő tevékenység. Az alkalomszerű szűréstől abban különbözik, hogy azt az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, és adminisztratív eszköz� alkalmazásával: a szűrésre rászorulók személyes meghívása és követése útján igyekszik elősegíteni, hogy a veszélyeztetett életkorban lévők minél teljesebb számban vegyenek részt a szűrővizsgálaton.
A szervezett szűrés feltétele
Szervezett személyes meghíváson alapuló szűrést csak abban az esetben lehet kezdeményezni, ha annak eredményességére már van tudományos bizonyíték: csökkenti a célbetegségből származó halálozást a népességben. Az emlőszűrés, méhnyakszűrés és vastagbélszűrés megfelel ennek a feltételnek.
Miért van szükség szervezett lakossági szűrővizsgálatokra?
Magyarország népességének egészségi állapota közismerten rossz, és az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedő. Ezért nem kis részben a daganatos betegségek kirívóan magas előfordulása felelős: minden negyedik haláleset daganatos betegség miatt következeik be. A megbetegedések és a halálozás aránya arra mutat, hogy a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül az egészségügyi ellátórendszerbe, amikor még kezelhető ugyan, de eredményes gyógyításának a kilátásai már korlátozottak. Ez a helyzet annak ellenére, hogy az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatt bekövetkezett halálozás egy jelentős hányada elkerülhető lenne.
Az elkerülhető halálokok körébe tartoznak azok a daganatos betegségek, amelyek korai, még tünetmentes állapotban szűrővizsgálattal felismerhetőek, mert ezek idejében elkezdett kezelésével még teljes gyógyulás érhető el. Bizonyítékokon alapuló, egyszerűen elvégezhető és hatásos szűrővizsgálati eljárás az emlőrák, egyes nőgyógyászati daganatok (a méhnyakrák), és a vastagbélkrák korai felfedezésére áll rendelkezésre. Az ezekben rejlő lehetőségek még nem kellően kihasználtak.
Ha lakosság legalább 70%-a részt venne az egészségügyi ellátórendszer által felkínált szűrővizsgálatokon, a szervezett szűrés bevezetését követő 5-7 éven belül évente mintegy 1.500-2000 személy idő előtti halálozása elkerülhető lenne. Ez jelentősen hozzájárulna a népesség egészségi állapotának javulásához.
Kötelező-e részt venni a szűrésen?
Jogi értelemben nem, hiszen az egyének csak a közösségre veszélyes fertőző betegségek elleni szűrésre kötelezhetőek, a rák viszont ?csak önveszélyes� betegség. A szűrővizsgálaton való részvétel csak az egészségügyi ellátórendszer által felkínált lehetőség.
A szűrővizsgálatra meghívottak maguk döntenek a részvétel mellett, vagy ellene. A szűrés lehetőségét szolgáltató egészségügyi ellátórendszer kötelessége elősegíteni azt, hogy az érintettek egyfelől a szűréstől várható előnyök, másfelől a szűrővizsgálat kockázatainak ismeretében hozzák meg döntésüket: elmennek-e a felajánlott szűrésre, vagy sem. Ezekre már a meghívólevél tartalmában is utalni kell.
A népesség egészségneveléséért felelősöknek, de elsősorban a családorvosoknak, valamint a szűrőállomások szakszemélyzetének feladata, hogy a kellő tájékoztatással szolgáljanak, és ezzel is hozzájáruljanak a szűrővizsgálati lehetőségek, valamint a lakosságszűrésben rejlő lehetőségek mind teljesebb kihasználásához.
Csak haszonnal jár-e a szűrővizsgálat, vagy okozhat-e kárt is?
A szűrővizsgálat lehetséges haszna:
a korrekten végzett, negatív eredménnyel járó szűrővizsgálat azzal a lélektani haszonnal jár, hogy megnyugtatja a vizsgált személyt: nem fenyegeti a rák veszélye;
az idejében, tünetmentes állapotban felismert rák kevésbé radikális gyógymód alkalmazásával is jelentősen megnöveli a jó életminőségű túlélés esélyeit, sőt a teljes gyógyulás kilátásait, és az emlőrák miatti halálozás csökkenését ígéri a népességben.
A szűrővizsgálattal okozható károk:
már maga a meghívás a szűrővizsgálatra is eszébe juttatja az egészséges személynek a fenyegető betegség lehetőségét. Átéli, hogy ő maga személy szerint is veszélyeztetett lehet. Beleéli magát a betegség lehetőségébe, így ha csak átmeneti időre is - éppen olyan valóságos lelki tortúrán megy át, mintha ténylegesen rákos lenne, holott nem az;
félelmet kelthet a szűrővizsgálaton elűször résztvevő személyben az, hogy előzetes tapasztalatok híján nem tudja, mi fog vele történni, hogyan is zajlik a szűrővizsgálat. Ennek a kockázata a szűrés előtti, esetleg a meghívó levélben foglalt tájékoztatással mérsékelhető;
a szűrővizsgálaton résztvevő személyt kínozhatja a bizonytalanság érzése, amíg a vizsgálat eredményére várakozik. Ennek mérséklésére a negatív eredményt is minél előbb tudomására kell hozni, hiszen a szűrés egyik célja éppen a megnyugtatás;
aggodalmat kelthet az esetleges nem-negatív szűrővizsgálati lelet, amelynek jelentőségével a vizsgált személy nincs tisztában. Különösen áll ez olyan esetekre,amikor a vizsgálat először betegséget jelez, de a későbbi tisztázó vizsgálat ezt nem erősíti meg (hamis pozitív eredmény). Ebben az esetben a felmentő ítélet, azaz a diagnózis megszületéséig a vizsgált személy rettegésben él.
A tévesen negatív szűrővizsgálati eredmény, az elnézett rák, alaptalan biztonságérzetet okoz, és késlelteti a betegség felismerését és kezelését.
A szűrővizsgálatokat végző szakszemélyzet arra törekszik, hogy magatartásával, tanácsaival és nem utolsó sorban jól szervezett, minőségi munkájával minél inkább kihasználja a szűrővizsgálattal elérhető hasznot, az okozható kár, köztük a szűrés nem kívánatos lélektani mellékhatásait viszont a minimumra korlátozzák.